3.1. A közgyűlés
Az egyesület legfőbb, döntéshozó szervének megnevezése közgyűlés. A közgyűlés az egyesület tagjaiból áll.
A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
3.2. A közgyűlés összehívása
3.2.1. A közgyűlés meghirdetője
A közgyűlés összehívására az elnökség tagjai jogosultak.
3.2.1. A közgyűlés rendszeressége
A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. De ennél gyakrabban is lehetséges.
3.2.2. A közgyűlés meghirdetése
- A meghívót a közgyűlés kezdő napját 30 nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni az általuk erre a célra megadott e-mail címekre.
- Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek (5–10 nappal a meghívó kiküldése előtt a tagok által erre a célra megadott e-mail címekre küldött felhívással figyelmeztetve őket).
- A közgyűlést igazolható módon az időpont és helyszín megjelölésével, a napirend közlésével kell összehívni.
- A meghívót az egyesület honlapján is közzé kell tenni.
- A közgyűlést az alábbi esetekben mindenképpen össze kell hívni:
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került;
- az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.
- Az e) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
3.2.3. A közgyűlés helyének meghatározása
A közgyűlés helyét az elnökség határozza meg, amely különösen indokolt esetben Budapesten kívüli helyszín is lehet.
3.3. A közgyűlés tisztségviselői
3.3.1. A jegyzőkönyvvezető
A közgyűlés jegyzőkönyvvezetője megválasztható a közgyűlés kezdetén (nem kötelező). A választás hiányában az egyesület titkára, vagy helyetteseként az egyesület alelnöke lesz a jegyzőkönyvvezető.
A jegyzőkönyvvezető felel a közgyűlés jegyzőkönyvének pontos és tényszerű vezetéséért, a határozatok határozati formában való rögzítéséért.
3.3.2. Levezető elnök
A közgyűlés levezető elnöke megválasztható a közgyűlés kezdetén (nem kötelező). A választás hiányában az egyesület elnöke, vagy helyetteseként az egyesület alelnöke lesz a levezető elnök.
A levezető elnök vezeti a közgyűlést, ügyel a napirendszerű ügymenetre és a közgyűlés általános rendjére.
3.3.3. A szavazatszámlálók és a jegyzőkönyvet hitelesítő tagok
Az egyesület húsz szavazati joggal rendelkező tag alatt nem választ szavazatszámlálókat, ezt a feladatot az elnökség látja el. Húsz szavazati joggal rendelkező tag felett két tagú, harminc szavazati joggal rendelkező tag felett három tagú szavazatszámláló bizottságot állít fel a közgyűlés kezdetén.
A szavazatszámláló bizottság tagja bármely nagykorú természetes személy tag lehet (pártoló vagy tiszteletbeli tag is). A személyeket önként jelentkezés után egyszerű szótöbbséggel választja meg a közgyűlés. A jegyzőkönyveket bármely nagykorú természetes személy tag hitelesítheti a közgyűlés után. Nem szükséges választani.
3.4. A közgyűlés hatásköre
A közgyűlés dönt az alapszabály elfogadásáról és módosításáról. A közgyűlés dönt továbbá
- az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról;
- az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) tagjainak (tisztségviselő) megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásáról;
- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról;
- a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról;
- tagsági jogviszony megszüntetése a 2.3. pont alapján;
- az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadásáról;
- az egyesület éves költségvetésének elfogadásáról.
A közgyűlés gyakorolja a következő jogokat:
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- a végelszámoló kijelölése.
A közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés napirendjében szerepel.
3.5. A közgyűlés határozatképessége és határozathozatala
3.5.1. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele részt vesz (50% feletti arány).
3.5.2. Döntéseit általában a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
3.5.3. A 3.5.2. ponttól eltérően név szerinti írásbeli szavazással dönt a 2.3.1.3. pont szerinti kizárással kapcsolatban kétharmados szótöbbséggel.
3.5.4. A 3.5.2. ponttól eltérően az egyesület céljainak vagy az alapszabályának megváltoztatásához a közgyűlésnek minimum háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3.5.5. A 3.5.2. ponttól eltérően az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnésének elhatározásához a teljes szavazati joggal rendelkező tagság egyszerű szótöbbsége (50%-nál nagyobb arány), ezen felül a közgyűlésnek minimum háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3.5.6. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik. E két kérdésről egyszerre kell határozni. Az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat a közgyűlés, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat. Az elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes tag több mint fele szükséges.
3.5.7. A közgyűlés kezdetén szükséges a levezető elnököt, a szavazatszámláló bizottságot, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot megválasztani a 3.3. pont szabályai alapján.
3.5.8. A közgyűlés a tagok 20%-ának indítványára írásban, titkosan szavaz.
3.6. A közgyűlés napirendje
A közgyűlés napirendjét a meghívóban meghirdetett napirendnek megfelelően a levezető elnök ismerteti. Napirendi pontokra javaslatot tenni, azokat kiegészíteni a 3.2.2. pont b) bekezdése alapján lehet indoklással. Az elnökség által elutasított vagy nem megválaszolt javaslatokról a közgyűlés jogosult dönteni.
A napirenddel kapcsolatban a 3.7. pontban meghatározott szabályokat is figyelembe kell venni.
3.7. A közgyűlés lebonyolítása
3.7.1. A közgyűlés eseményeinek sora
- A közgyűlést annak meghirdetője nyitja meg.
- Ha szükséges, a közgyűlés tisztségviselőit a 3.4. pont alapján a közgyűlés napirendjének elfogadása előtt kell megválasztani.
- Napirendi pontok ismertetése.
- Javaslatok új napirendi pontokra vagy a meglévő napirendi pontokkal kapcsolatban (a 3.6. pont alapján).
- Döntés a napirendről.
- Napirendi pontok tárgyalása egyenként.
- Jegyzőkönyv lezárása.
3.7.2. Napirendi pontok tárgyalása
- Napirend ismertetése.
- Megvitatás.
- Szavazás, határozathozatal.
3.8. A közgyűlési határozatok közlése
A közgyűlési határozatok közlésének módjai:
- az egyesület székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen történő kifüggesztéssel (nem kötelező);
- az egyesület honlapján történő közzététellel (kötelező);
- a tagok által erre célra megadott e-mail címeire történő megküldéssel (kötelező).
3.9. A megismételt közgyűlés
Megismételt közgyűlést akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes. Kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg, de a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.
Megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni.